Felsorolni is nehéz lenne minden szervezetet és intézményt, amelyek képviselőinek jelenlétére számított Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester a legutóbbi hajléktalan fórum alkalmával. Az ellátási lánc szereplői értékes gondolatokat fogalmaztak meg a téma apropóján.

A beszélgetést megelőzően Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester pozitívan tekintett a jövőbe: úgy tűnik a szociális háló idevágó része fejlődött és a jövőben is fejlődni fog.

Két fontos szempont

A fórum résztvevői nagyon sok dologban egyetértettek, ám volt két lényeges kijelentés, amelyekről érdemes beszélni. Az egyik, hogy Dunaújvárosban jelenleg jól működik a hajléktalanellátás. A másik pedig, hogy ettől függetlenül vannak ismert és megoldandó problémák, ugyanis a szociális háló szereplői pontosan tudják és látják, hogy kik azok az érintett otthontalanok, akik nem hajlandóak az együttműködésre.

A szervek munkatársai természetesen az ellátást mindenkinek biztosítják, de nem könnyítik meg a helyzetet azok az egyének, akik nemcsak visszautasítják a segítséget, hanem több esetben magát az ellátást is hátráltatják, akarva-akaratlanul megnehezítik.

A segítség határai

Az ellátórendszer jelenleg kiszolgálja azokat a hajléktalanokat, akik elfogadják a szakemberek segítségét. Ebben gördülékeny az együttműködés a szervek-szervezetek és az intézmények között. Az éremnek azonban akad másik oldala is – a fórumon elhangzott: a városban mindenki tudja, hol vannak azok a frekventált helyek, ahol hatalmas problémát jelentenek a sokszor alkoholos befolyás alatt álló, agresszív egyének.

Több ilyen pont is van a városban, ráadásul ezek egy része iskolák vagy játszóterek közelében található. Bevett szokássá vált, hogy a problémák esetében a városlakók a rendőrség vagy a mentőszolgálat segítségét kérik, vagy épp felhívják a 06 20 527 0362-es telefonszámon az Utcai Hajléktalan Szolgálatot. Előbb-utóbb minden fedél nélkül élő ember eljut oda, ahol segíteni tudnak neki. Legyen az a hajléktalanszálló, a kórház, vagy épp a rendőrség.

Az elmondottak alapján azonban sokszor szélmalomharcot hívnak a szervek, mert ellátják ugyan ezeket az embereket, de ha ők úgy döntenek, hogy néhány óra múlva visszamennek oda, ahonnan elhozták őket, akkor jelenleg nincs jogszabályi környezet ezt meggátolni.

A lakosság szerepe

Az ellátásban dolgozók számokról is beszéltek. Úgy érezték ki kell mondani, hogy városi szinten nagyjából 20-25 olyan emberről beszélünk, akik elutasítják a segítség szinte minden formáját a szakemberektől. Az egészségügyben dolgozók gyakorlatilag már fejből tudják az érintettek TAJ számát – persze csak ha van nekik.

Barta Endre szerint fontos beszélni arról is, hogyan tudják a lakosság segítségét a helyes irányba terelni. Erre azért van szükség, mert – szerencsére – sokan a szívükön viselik az embertársaik sorsát. Azonban több esetben ezt a segítséget nem a megfelelő helyen és a megfelelő módon teszik. A hajléktalanellátást erre szakosodott profi szakemberek végzik, a cél pedig az – főként a hideg idő közeledtével – hogy a bajbajutott emberek igénybe vegyék a szállók nyújtotta szolgáltatásokat. Ezzel együtt pedig betartsák a hétköznapi normákat, ne zaklassák ittasan a városlakókat, ne vegzálják a játszótereken a gyerekeket.

Kényes és fontos problémakör – amelynek megoldásában mindannyiunknak lesz, lehet szerepe.

Fotók: Végh Zoltán